Szója: Méreg vagy gyógyszer?

Posted in Életmód

A szója több évszázada ismert és használt táplálék Ázsia legtöbb részén. A szója elnevezés a shōyu (醤油, szójaszósz) szóból ered. Alapja a szójabab, egy Kelet-Ázsiában honos hüvelyes zöldségnövény. A szójabab nagy része hőálló fehérjéből áll, ezért magas hőmérsékleten kell főzni, továbbá tartalmaz sok szénhidrátot és olajat.  Ebből a növényből készítik az ázsiai konyháknál megszokott szójaszószt, de vannak fajtái, ahol búzával vagy árpával keverve készítik. A szójaszósz előállítása három lépésben történik. Először a szójababot nagy kádakba helyezik, és gombatenyészettel oltják be. Ezután három napig érlelik. Az így előállított anyagot kojinak hívják. A kojit nagy tartályokba töltik, ahol sós vizet öntenek rá, ezt nevezik morominak. A moromit hónapokig hagyják erjedni, ez alatt az idő alatt alakul ki a szójaszószok jellemző íze, aromája. Végül a szószt elválasztják a masszától, szűrik, pasztörizálják és csomagolják. A shōyu a keleti konyha elválaszthatatlan része, szinte minden ételhez felhasználják vagy a főzés során, vagy az ízesítésnél.

huncutrandi.hu

szója szósz

Térjünk át magára a szójára, melynek egészséges és káros hatásairól megoszlanak a vélemények. Nálunk nem olyan régi, néhány évtizedes hagyomány a szójafogyasztás, és elsősorban nem erjesztett formában terjedt el. Kezdetben húshelyettesítő, vegetáriánus ételként tartották számon, majd sokkal elterjedtebb, népszerűbb lett, és megindult a kampány mindkét oldalon: miért fogyasszunk szóját illetve miért ne.

huncutrandi.hu

Akik a szója ellen vannak a következőképpen érvelnek. A szóját nem is olyan régen még emberi fogyasztásra alkalmatlannak tartották magas méreganyag-tartalma miatt. Az élelmiszergyártóknak azonban szüksége volt egy anyagra, amivel a természetes (és drága) alapanyagokat helyettesíteni lehet, így elkezdték a szója egészséges hatásának hírét, s ezzel párhuzamosan a húsok ártalmasságát terjeszteni. Ennek eredményeként ma szinte minden élelmiszerben megtalálható valamilyen szójaszármazék (akár kenyérben, csokiban is). Még a kínaiak és a japánok sem fogyasztanak ennyi szóját, és ők is inkább csak erjesztett formában, ami még egy fokkal emészthetőbb a szervezet számára. A japánok naponta 7-8 grammot fogyasztanak belőle, a kínaiak pedig ízesítésre használják, valamint a szójaolajat sütésre. A probléma főleg a nagy mennyiségű enzimgátlóval van, ami megakadályozza a fehérje emésztését, így az aminosavak felvételét. A nehéz fehérjeemésztés és enzimhiány a hasnyálmirigyet leterhelik. Gátolja a pajzsmirigy működését is, és az ásványi anyagok felszívódását nem teszi lehetővé a szervezetben.  Ezen kívül egy olyan anyag található benne, ami fokozza a vérlemezkék összetapadását, a vérrögképződést. Állatkísérletek során kimutatták, hogy nagy mennyiségben történő fogyasztása rákot (pl. gyomor, hasnyálmirigy) is okoz. Pozitív hatásait (pl. hogy Japánban alacsonyabb a rákos megbetegedések száma) azzal cáfolják, hogy igencsak eltérnek az étkezési szokások Japánban, így például a daganatok kialakulását a nagy mennyiségű tengeri hal (Omega 3) fogyasztása csökkenti.

Most lássuk a másik oldalt, a szója pozitív hatásai mellett szóló érveket (Forrás3). Természetes erjesztésének következményeként igen vitamindús. Napi 25 gramm szójaprotein fogyasztása egy telített zsírsavakban szegény diéta keretében csökkentheti a koleszterinszintet. Akik a szója ellen kampányolnak, nem ritkán érdekeltek a tejtermékek, tojás és hús eladásában. De például a tej nem tekinthető jobb alternatívának a szójához képest, mivel nagy mennyiségben tartalmazhat hormonokat. Abban mindenki egyetért, hogy igen nagy mennyiségben fogyasztunk szóját akaratunk ellenére, „Amerikában a gyermekek 30-40%-a nevelkedik szójaformulán”, ha azonban tényleg lenne valami káros hatása rájuk, akkor az egy ilyen méretű „mintán” mutatná a hatását. De ez nem történik meg. Továbbá, az egy dolog, hogy az állatkísérletek mit mutatnak, ha az embereken végzettek mást. Egy 1998-as kísérlet (Klein) nem talált a gyermekekre káros összetevőt a szójában. Egy másik (2001, Strom) az ember reproduktív egészségére kifejtett hatást vizsgálta, és semmit sem talált.

Hogy hol az igazság? Nehéz megmondani. Talán valahol itt lenne: kismértékben gyógyszer, nagymértékben méreg; amit általános igazságként is elfogadhatunk.

forrás: Kovács Eszter (2010) Szója: gyógyszer vagy méreg?.japánfelderítő.hu.

huncutrandi.hu

Ha Tetszett a Cikk, nyomj egy lájkot is! Köszönjük!